Nem vitás, hogy a Toyota Hilux legfőbb erényei közt a megbízhatóságot, valamint a nagy szállító- és vontatókapacitást is megtaláljuk. Éppen ezek miatt a tulajdonságai miatt nyilatkozták azt nem is olyan régen a japán vállalat illetékesei, hogy a népszerű pick-up esetében nem fogják elsietni az „elektromosítást”, hiszen ezeket a vevők nagy része számára roppant fontos előnyöket ma még a világ számos pontján nehéz maradéktalanul biztosítani a villanyautók technológiájával. Ezek után némiképp meglepő, hogy a cég egyesült királyságbeli részlege most a még több kérdőjellel övezett hidrogénhajtás beépítésének vágott neki!
Az 1968 óta gyártott, globálisan csaknem 20 millió példányban eladott Hilux már a nyolcadik generációjánál jár, motorkínálatában pedig jelenleg négy- és hathengeres benzines, illetve négyhengeres dízelerőforrások szerepelnek. Friss hírek szerint azonban, még ha csak egy kis széria erejéig is, de ez rövidesen egy hidrogénes üzemanyagcellás (FCEV) megoldással bővülhet.
A Toyota UK nemrég egy jelentős, részben kormányzati, támogatást kapott egy projektjére, melynek célja, hogy jövőre elkészüljenek az első hidrogénhajtású Hiluxok prototípusai. A fejlesztések természetesen nem a nulláról indulnak, hiszen rendelkezésre áll a világ egyik első, sorozatgyártású hidrogénautójában, a Toyota Miraiban használt technológia. A 2016-ban piacra dobott, tavaly megújított kocsiban összesen 141 literes hidrogéntartályok találhatók, a bennük tárolt anyag pedig a légköri oxigénnel reakcióba lépve generál elektromos áramot. Az 1.2 kWh-s lítiumion akkumulátorral ellátott, 182 lóerős Mirai hatótávja csaknem 650 kilométer – nyugodtan mondhatjuk, nem rossz alap az új Hilux megalkotásához.
Maga az ötlet egyébként elsőre életképesnek tűnik, hiszen a pick-upok tipikus felhasználási területeire gondolva a hidrogénhajtásnak akadnak kézzelfogható előnyei a „hagyományos” villanyautókhoz képest: pl., hogy a fentebb röviden bemutatott rendszer jóval könnyebb és kevesebb helyet foglal el. Az ötletgazdák szerint a Hilux FCEV-verziójának alig valamivel lesz majd kisebb a kapacitása, mint a belsőégésű motorokkal ellátott változatoké.
A projektnek éppen ezért sokkal inkább az infrastrukturális korlátokkal kell majd megküzdenie. Tavaly év végi összesítések szerint a világon valamivel kevesebb mint 700 hidrogéntöltő állomás található, azaz kb. 10 millió emberre jut 1 ilyen. Európában természetesen valamelyest jobb a helyzet, de így is túlzás lenne azt mondani, hogy a 228 itteni kút (melynek nagyjából fele Németországban van) nagy lefedettséget biztosítana. Ettől függetlenül nem zárható ki, hogy a helyi emissziómentes hidrogén-autózás előtt is nagy jövő áll – ha pedig ez így lesz, a pick-upok szegmensében a mostani úttörő fejlesztéssel a japán óriás még tovább növelheti piaci „tortaszeletét”.