Küszöbön áll a sokat emlegetett KRESZ-módosítás, amely bár sok szabályt érint majd, természetesen számos előírás változatlan marad – köztük például a jobbra tartási kötelezettség. Az autópályán vagy autóúton haladva sokan tapasztalták már, milyen frusztráló, amikor valaki tartósan a belső sávban autózik, miközben mellette a jobb oldali sáv teljesen üres. A KRESZ azonban egyértelmű: Magyarországon a közlekedés alapszabálya a jobbra tartás, vagyis mindig a lehető legszélső jobb oldali sávban kell közlekedni, és csak előzés idejére szabad áttérni a balra eső sávba. Az Automeister szervihálózat mostani írásában biztos, ami biztos alapon összegezzük az ezzel kapcsolatos, a jelek szerint hosszú távon is érvényes tudnivalókat.
A közlekedés gördülékenysége és biztonsága nagyban függ attól, hogy a járművek a megfelelő sávot használják. Ha valaki tartósan a belső sávban halad, az nemcsak feltartja a mögötte gyorsabban érkezőket, hanem veszélyhelyzetet is teremthet. Az így kialakuló „torlódás-effektus” miatt a gyorsabb autósok hirtelen fékezésre, sávváltásra kényszerülhetnek, ami könnyen balesethez vezethet.
Sokan úgy gondolják, hogy ha a megengedett legnagyobb sebességgel haladnak (például 130 km/h-val az autópályán), akkor nyugodtan maradhatnak a belső sávban, hiszen „nem mennek lassan”. Ez azonban tévedés. A szabály nem arról szól, hogy ki milyen gyors, hanem arról, hogy az előzés befejezése után mindenkinek vissza kell térnie a jobb sávba. Az, hogy valaki tartja a sebességhatárt, nem mentesíti a jobbra tartás kötelezettsége alól.
Érdemes megemlíteni, hogy Nyugat-Európában sokkal szigorúbban veszik a szabály betartását. Németországban vagy Ausztriában például komoly pénzbírság járhat azért, ha valaki indokolatlanul marad a belső sávban. Nem véletlenül: a fegyelmezett jobbra tartásnak köszönhetően ott az autópálya forgalma sokkal gördülékenyebb, még akkor is, ha jóval nagyobb a járműsűrűség, mint itthon.
Magyarországon is szabálysértésnek minősül, ha valaki huzamosabb ideig indokolatlanul a belső sávban közlekedik. A rendőrség ellenőrzésein egyre gyakrabban figyelnek erre, hiszen a szabályszegés nem csak kellemetlenséget, de veszélyhelyzetet is okoz. Bár sokan úgy vélik, „úgysem büntetik meg”, valójában a szabálysértési bírság akár több tízezer forint is lehet.
A helyes gyakorlat egyszerű: mindig a jobb szélső sávban kell haladni, és ha előzni szeretnénk, akkor a balra eső sávba átsorolunk. Az előzés befejezése után viszont azonnal visszatérünk jobbra. Ez nemcsak a szabályoknak való megfelelés miatt fontos, hanem a közlekedés biztonságának érdekében is. A jobbra tartás elősegíti, hogy a forgalom folyamatos maradjon, és csökkenti a felesleges konfliktusokat a sofőrök között.
A jobbra tartási kötelezettség az egyik legegyszerűbb és leglogikusabb KRESZ-szabály, mégis sokan figyelmen kívül hagyják. Pedig, ha mindenki betartaná, az autópályák sokkal biztonságosabbak és gyorsabbak lehetnének. A szabály lényege nem a sebességkorlátozásról szól, hanem arról, hogy mindenki megtalálja a helyét a forgalomban, a lehető legjobbra húzódva.