Elég közhelyes, hogy a magyarok többsége viszonylag öreg autókkal jár, hozzátéve, hogy szinte egész Európa így van ezzel, még ha nem is egyforma mértékben. Talán azzal sem árulunk el titkot, hogy nem azért járunk ilyenekkel, mert újonnan vesszük, majd végelgyengülésig használjuk a masinákat. A többségükhöz a tulajdonos használtan, nem ritkán az autó 10+ éves korában jut hozzá, akkor tudja megfizetni, majd jár vele, ameddig tud. Csak hogy a közhelyeknél maradjunk, az sem titok, hogy egy használt autó vásárlása mindig lutri, a nyerés esélye azonban nem közömbös, és ez az, amin azért mindenki tud változtatni. Az Automeister szervizhálózat aktuális bejegyzésében azzal foglalkozunk, hol mindenhol lehet elkottázni egy használt autó megvásárlását, hogy tudjuk a legjobban elkerülni a csapdákat, és mi van, ha mégsem sikerült.
Rákívánni
A többség, főleg az autókedvelők, egészen pontos elképzelésekkel vágnak bele az autókeresésbe. Sokaknál típus, évjárat, motorkód, váltó, szín és minden egyéb előre fixálva van. Megsúgjuk, nekik vagy nagyon türelmesnek kell lenniük, vagy máris vesztettek a használtautó-lottón, pontosabban nagyon minimálisra csökkentik a saját esélyüket a nyerésre. Minél pontosabban meghatározzuk ugyanis, hogy milyen használt autót szeretnénk, annál jobban szűkítjük a keresést, még tömegmárkák esetében is. Nem nehéz belátni, hogy ha csak 2, esetleg 5 olyan eladó autó van az országban, amire vágyunk, akkor használtan 2-5-ből sokkal nehezebb egészségest vagy gazdaságosan javíthatót találni, mintha 100 közül keresnénk ugyanezt.
A jó megközelítés tehát, amit mi életszerűnek nevezünk, hogy egyrészt ne válasszuk ki, hogy milyen motort szeretnénk, milyen váltót stb. Ha már tényleg ért hozzá valaki, és nem márkafanatikus, vagy legalább utánajárt, inkább azt határozza meg, hogy milyent NEM szeretne. Vannak híresen félretervezett motorok, legendásan könnyen rozsdásodó kasznik, drágán javítható, ritkább váltók, ezeket érthető, ha elkerülné valaki.
Minden egyéb tekintetben érdemes a funkcióból kiindulni, nagyon megkönnyíti egy jó állapotú példány „elejtését”. Persze lehet olyan kocsi, ami nagyon nem tetszik valakinek, rosszat mondott rá a sógora, vagy bedőltünk valami sztereotípiának, nosza, vegyük fel a kizáró listára. Olyan is van, hogy valakinek hatévesen becsípődött egy modell, és OLYAN KELL. Cikkünk azokhoz szól, akik használati tárgyat, esetleg örömforrást keresnek, de legalábbis nem szeretnének betegágyat vetni a garázsukban, ahogy mondani szokták.
Tehát először szedjük össze, akár papíron is: mire kell az autó? Mekkora legyen? Mennyit szánunk a fenntartására? Mennyire kell, hogy erős legyen? Milyen a vezetési stílusunk? Mekkora csomagtartó kell? Hány gyerekülés lesz benne, ha lesz? Az esetek hány százalékában ül benne kettőnél több ember? Hol használjuk elsősorban, városban, országúton, autópályán? Hány kereke kell, hogy hajtson? Mennyit megyünk vele egy évben? Ki használja még, és neki milyen szempontjai vannak? Ha mindezen kérdésekre van válaszunk, akkor és csak akkor, a végén tegyük fel az utolsót: mennyi pénzünk van rá? Az összegből vonjunk le 200-300 ezer forintot átírásra, az azonnali olajcserére (nem biztos, hogy kell) és más hasonló biztonsági játékokra, és megkapjuk a tényleges vásárlási összeget, aminek a végén több száz vagy akár több ezer használt autóból tudunk majd választani.
Észnél lenni
A gondolkodás után mindenkinél a legismertebb erre szakosodott felületek böngészése következik, ez egy viszonylag veszélytelen fázis. Vannak ugyan trükkök és intő jelek, amiket jó észrevenni, de néhány felesleges telefon még nem a világ. A kényes rész akkor kezdődik, amikor elmegyünk megnézni egy autót. Először is, ne válasszunk a kínálat legaljáról. Nem kizárt, hogy ott is van élet, de veszélyesebb. Senki nem ellensége a saját pénzének, van oka, hogy olcsóbb, mint a legtöbb azonos kocsi. Vagy sürgős az eladás, vagy tudja, hogy van valami baja a gépnek. Vegyünk inkább korábbi évjáratot vagy kevésbé extrázottat, ami megkapta a gondoskodást, mert egy 10+ éves autónak már nem sok köze van a gyártóhoz. Egy ilyen kocsinak ‒ újabb közhely ‒ már csak állapota van, ami 80-90%-ban attól függ, hogy bántak vele a korábbi tulajdonosai és nem attól, hogyan gördült ki a gyárkapun.
A helyszíni vásárlásnak, ellenőrzésnek több módja van, de a lényeg: legyen jelen a helyszínen valaki, aki tényleg ért hozzá. Ha ezek mi magunk vagyunk, és tisztában vagyunk az adott típus gyengéivel (mindnek van), nyert ügyünk van, főleg, ha a vizsgálathoz szükséges műszerek is a rendelkezésünkre állnak ‒ ez esetben viszont nyugodtan abbahagyható az olvasás, nem fogunk tudni újat mondani. Mindenki másnak a következőket javasoljuk.
Ha mi magunk nem vagyunk autós szakemberek, ne elégedjünk meg azzal, hogy a havernak, szomszédnak van önbizalma az autókhoz, mert a mi zsebünkre megy a játék, és egy rossz döntés akár napok, hetek múlva százezres, milliós szomorúság forrása lehet. Ha a kocsi a hirdetésben jónak látszik, hívjuk fel a kereskedőt és kérdezzük meg, hozzájárul-e, hogy átvizsgáltassuk egy állapotfelmérővel vagy egy szervizzel. Ha nemet mond (semmi baja, nézze meg személyesen), ne erőltessük, válasszunk másikat.
Ha nincs akadály, nyugodtan keressünk a neten egy megbízhatónak tűnő autóvizsgáló szolgáltatást. Hogy melyik a megbízható, abban sokat segítenek más felhasználók értékelései, de mindenkinek magának kell eldöntenie. Minél régebb óta működik, annál több a tapasztalata, de ez nem jelenti azt, hogy aki most kezdte, mindenképp rosszabb lesz. A legtöbb ilyen szolgáltató egyeztetés után anélkül is hajlandó kimenni a helyszínre és megvizsgálni a kiszemelt kocsit, hogy mi személyesen jelen lennénk, majd elmondja a véleményét. Megtörténhet, hogy megvizsgálta, jónak találja, de mire odajutunk, már elkelt. Ennyiből jobb, ha mi is jelen vagyunk, első kézből látjuk a munkáját, és ha úgy van, akár le is előlegezhetjük az autót. A szolgáltatás jellemzően néhány tízezer forint, nem függetlenül a megteendő távolságtól és a vizsgálat tárgyától.
Ha egyszerűbbnek találjuk, felhívhatunk egy környékbeli autójavítót, hogy mikor tudják fogadni a kocsit, majd ugyanezt egyeztethetjük az eladóval is. Fontos, hogy milyen a műhely. Ha nagyon kicsi, és nem arra a márkára szakosodott, amiről szó van, válasszunk másikat. Egyrészt a kis műhelyeknek főszabályként szűkebb a tapasztalatuk, másrészt nem mindig van meg a műszerezettségük a feladathoz. A márkaszerviz általában jó megoldás, de lényegesen drágább lehet. Ha nagyértékű az autó, beleférhet, de ha az itthon átlagos, 2-6 milliós ársávban keresgélünk, az erre költendő 60-150 ezer forint lehet kellemetlen, főleg, ha többször kell kiadni, mert pl. az első jelölt csalódásnak bizonyul. Egy optimális, középkategóriás műhely akár olcsóbb lehet, mint egy helyszíni átvizsgáló, mivel nagyjából ugyanazt a munkát végzi, és nem kellett hozzá utaznia.
Lenyelni a békát
Ha a fentiek ellenére, vagy arra fittyet hányva, de mégis sikerül belefutni egy drágán javítható, vagy végzetes (remélhetőleg csak GTK értelemben, tehát drágább, mint amennyiért megéri javítani) problémába, már nem állunk jól a játékban. Ha kereskedőtől vettük a kocsit, ő köteles rá vállalni némi szavatosságot, ennek a szabályai ismertek, illetve megismerhetők. Itt sem mindegy azonban, hogy hány éves, és milyen értékű az autó, illetve, hogy szólt-e a problémáról előtte. Nyilván léteznek nepperszövegek „jó a klíma, csak tölteni kell” és társai, de a műszaki vizsgálat ezek többségét érdektelenné teszi. Az sem biztos, hogy dráma, ha az derül ki, hogy a kocsi nem tökéletes. Az átvizsgáló általában a javítás költségét is meg tudja saccolni, ami alkualap lehet. A kereskedő is tudja, mennyi a javítás, előfordulhat, hogy enged annyit az árból, hogy még így is megérje.
A használt autók vásárlásánál azonban van határa a szavatosságnak is. Mindenki (a bíróság biztosan) abból indul ki, hogy a használt autó használt, tehát bármikor bármi baja lehet, és ezt minden szereplő tudja, vagy tudnia kellene. A kopó-fogyó részek hibája miatt eleve reménytelen panaszkodni. Ha olyan gond jön elő az autóval, ami előtte nem, és nem volt előre kalkulálható (komolyabb motor-, kormány- és futóműgondok pl.), akkor a normális kereskedők nem zárkóznak el a megoldástól. Vagy beszállnak a javításba, vagy visszaveszik a kocsit, de a komolyabb kereskedők általában nem is nagyon adnak el olyat, aminél ez előfordul, legfeljebb nagyon ritkán és önhibájukon kívül.
Az sem mindegy, hogy mekkora a kereskedés, és milyen a tulajdonos habitusa, valamint miben áll a probléma, és mit szeretnénk elérni, de jobb, ha tudjuk: innentől az út ritkán sima vagy kellemes. Ha magánszemélytől vettük a járművet, a helyzet még rosszabb, ott általában a küszöbgarancia a legtöbb, amit érvényesíteni tudunk, vagyis utólag nem lesz kihez fordulni. A jog elvben őket is kötelezné valamiféle szavatosságra, de nekik nincs üzleti hírnevük, amit féltenének, ezért ennek érvényesítése, ha egyáltalán sikerül, átfutási ideje, költsége akár meghaladhatja a kocsi vagy a javítás értékét. Jó hír viszont, hogy a nagy hibák túlnyomó részét egy rendes átvizsgálás azért általában előre tudja jelezni.
A fentiek természetes csattanója persze az, hogy a fent ajánlott állapotfelmérést az Automeister szervizhálózat műhelyei is örömmel elvégzik, de bárkihez is fordul, az a fontos, hogy valaki elvégezze ezeket.