A helyzet az, hogy az autó drága, mindig is az volt. A szocializmusban volt az egyik legdrágább, sőt, a háború előtt még kevesebben engedhették meg maguknak. Nemrégiben viszont, mondjuk 2010 és 2019 között, már ott tartottunk, hogy egy átlagosan kereső magyar 2-3 havi keresetéből már tudott ha nem is jó, de működőképes, vizsgás autót venni. Hogy ez mennyire volt akkor is okos lépés, az egy másik történet, de tudott.

Kevés színesebb egyéniség van az autósport világában, mint a katari Nasszer al-Attijah. Az 51 esztendős pilóta a minap negyedszer is megnyerte a világ leghíresebb terepraliversenyét, a Dakart – mindezt úgy, hogy egy másik, hasonlónak még jóindulattal sem nevezhető sportágban, lövészetben is kimagasló nemzetközi eredményei (pl. olimpiai bronzérem) vannak. A sivatagi viadal 44. kiírását minden idők egyik legmagabiztosabb teljesítményével nyerte meg.

Nyugodtan mondhatjuk, a világhírű német prémiummárkák versengése a komplett autós világ egyik legnagyobb presztízscsatája.  Biztosak lehetünk benne, hogy az Audi, a BMW és a Mercedes főhadiszállásain is árgus szemekkel figyelik egymás lépéseit – az évnek ebben az időszakában pedig leginkább az előző esztendő eladási adataira tapadnak a kíváncsi szemek. Nos, úgy fest, most a BMW áll nyerésre.

Nem kis feladatra vállalkozott a Toyota a vadonatúj Aygo X-szel, amely a minap Magyarországra is megérkezett. Egyrészt szerették volna meglovagolni a szektort egyre inkább meghatározó „crossover hullámot”, de mindezt úgy, hogy a végeredmény egy minden praktikus elvárásnak megfelelő városi kisautó legyen. Hogy ez mennyire sikerült, azt mindenki eldöntheti – mi mindenesetre igyekszünk néhány támpontot adni a véleményalkotáshoz.

A mostani időszak hagyományosan a különböző „évzáró” elismerések odaítéléséről is szól. A napokban hozták nyilvánosságra például a 31 ország autós szakértői által megszavazott, „Az év legjobb vétele Európában” díj győztesét. Az Autobest szervezet két évtizedes múltra visszatekintő, kitüntető címét ezúttal a Dacia Spring kapta, amely első teljesen elektromos kocsiként gurult fel a képzeletbeli dobogó tetejére.

A SsangYong az az autógyártó cég, amelynek, ha leírja az ember a nevét, kétszer is le kell ellenőriznie, hogy biztosan minden betű a helyén van-e. Viccet félretéve, a szokatlan elnevezésen (ami persze csak nekünk az, koreai nyelven nagyon is van értelme: „dupla sárkány”) kívül is rengeteg minden van, ami említést érdemel a hazai utakon is egyre gyakrabban felbukkanó márka kapcsán – például, hogy elkészült az első teljesen elektromos kocsijuk, a Korando e-Motion!

Ha karácsony, akkor bevásárlás, ráadásul ilyenkor nemcsak sok, de nagy dolgokat is vásárolunk. Ugyanakkor autóamortizációs útmutatónk túlmutat az ünnepnapokon, és bármikor használható tanácsokkal szolgál arra, hogy tudunk autónkban maradandó, vagy legalábbis nehezen/drágán javítható károkat okozni akár pusztakezes technikákkal, akár mindenféle áru, holmi szállításával. Bónusz kiegészítés, hogy bármelyik megoldást választjuk is az alábbiak közül, mindig kombináljuk azzal, hogy kiszálláskor nem várjuk meg, amíg a biztonsági öv a helyére csúszik, hanem erővel csapjuk rá az ajtót a még nyílásban vergődő övcsatra.

Ha megkérdeznénk az autógyártókat egy-egy új modelljük piacra dobása előtt, hogy szerintük hány darabot adnak majd el az adott típusból, az ilyenkor kötelező optimizmus jegyében alighanem 10-ből 9-en túlbecsülnék a majdani keresletet. A Ford F-150 Lightning viszont a ritka kivételek közé tartozik! Olyannyira, hogy az idén leleplezett elektromos pickupra felvett rendeléseket a napokban le is kellett állítani, mert így is évekbe telik majd, mire a már most biztosra vehető vásárlók példányaival elkészülnek.

Amikor az elektromos autók mindent elsöprő térhódításának akadályairól van szó, a magas árcédula mellett szinte mindig szóba kerül a körülményes és – a benzines vagy dízeles autókhoz képest – meglehetősen lassú újratöltés. Nem véletlen, hogy ilyen téren is egymást érik a különböző innovációk, az extrémgyors vezetékes töltők mellett pedig sokan egészen újszerű megoldásokkal is próbálkoznak. Lehet, hogy a minap Olaszországban prezentált módszer hoz majd igazi áttörést?